Római katolikus egyház Nagymegyeri plébánia



Szent Miklós plébániatemplom

Tartalomhoz ugrás

Történelem

Plébániánk

Templomunk története

    Nagymegyer honfoglalás kori település. Nevét a honfoglaló Megyer törzs fegyvereseinek nevéből származtatják . A név az idők folyamán változott : Meger, Villa Megere, Naghmeger, Nagy Megyer, Nagymegyer.
Első írásbeli megjelenése IV.Béla király 1268 - ban kiadott adománylevelében Villa Megere - néven olvasható. 1466-ban Hunyadi Corvin Mátyástól származó oklevél szerint a település mezővárosi rangot, pallosjogot és igazságos adózási feltételeket kapott.
  Városunk római katolikus egyházának kialakulásáról azt olvassuk a Series Parochiarum et Parochorum 1894-es kiadásában, hogy Nagymegyernek már 1332-ben volt plébánosa : Petrus, plebanus de Megyer . A település az Esztergomi Főegyházmegyéhez, ezen belül pedig a Komáromi Esperességhez tartozott. Az első kőtemplom felépítéséről nem őrződött meg történelmi okmány. Ipolyi Arnold (1853) feljegyzése szerint a régi templom egyik harangján olvasható 1467 évszám szerint erre az időpontra tehető az alapítása. Ismeretes továbbá, hogy a XVI. század közepén, Komárom vármegye területén megmaradt római katolikus egyház plébániájáinak egyike városunk plébániája volt ,Csephy László plébánossal. Hitelességét az 1561-62 ben a Canonica Visitációban megjelent utalás bizonyítja, miszerint a nagymegyeri egyház szép, és jól igazgatott . Az épület későgót stílusú, fadongájú falakkal, egyhajós, de hajója nem boltíves, hanem lapos fedőzetû, valamint egy tornya volt, gúla alakú és kőből készült. A reformáció alatt a templom több ízben a református egyház használatában volt. A templomot 1740-55 között ugyan felújíttatta Ipolyi Arnold zohori plébános, de a XIX. Század végére leromlott állapota indokolttá tette lebontását. Az új templom alapkőletételére 1899 februárjában került sor. A lebontott épület alapjaira keresztben építették fel az új kőtemplomot .
    A templomot egy grófi család tagja Kőpataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építtette fiának és férjének az emlékére. Eredetileg háromhajós, neogótikusnak tervezték, de anyagi okok miatt egyhajós, eklektikus stílusú templom készült el. A templomot 1900 október 28-án szentelték fel először, de az építkezési hibák kijavítása után 1912 augusztus 5-én újra szentelte Keményfi Kálmán szentszéki tanácsos. A templom belső felújítására 1930-ban , majd 1979-ben került sor. A külső tatarozásokat 1970-ben, majd 1984-ben és 1999-ben végeztette el Kovács László esperes plébános.
    A templom belseje 2003-ban új festést és díszítést kapott Bíróczi István esperes plébános irányításával. Mivel 2003 a Rózsafüzér Éve volt és ekkor hirdette meg II. János Pál pápa a Világosság Rózsafüzérének titkait, ezeket örökíti meg a templom diadalívén az öt festmény Jézus életérõl. A szentély boltozatán a négy evangelista látható, oldalfalain pedig Jézus születése, valamint feltámadása. A templom hajójának optikailag magasított boltozatán az utolsó ítélet eseményei láthatók. A templom 2003-ban nyerte el az új belső megvilágítását, a két nagy, és az öt kis csillárt, a belső terek, valamint a keresztút domborműveinek megvilágítását. A templom belső festését követően a felszentelést Dr. Paskai László esztergomi bíboros végezte 2003-ban. 2004-ben pedig megtörtént a templom főoltárának és a szószéknek a felújítása és aranyozása. A mellékoltárok 2007 illetve 2008 ban lettek felújítva és újra aranyozva.
    A templom berendezése és annak felépítése, 1900-as év után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszítéssel. Az oltár felett két oldalon két angyal szobra látható, az egyik rózsaszín ruhában füstölőt tart, a másik kék ruhát visel és tömjéntarót tart a kezében. Az oltár két oldalán látható Szent István királyunk és Szent László diófából faragott szobra, Lipcsey György szobrász alkotása. A főoltár feletti színes mozaikablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst, és Szűz Máriát a gyermekkel ábrázolja.
A Jézus Szíve és a Szűz Mária mellékoltárok díszítése megegyezik a főoltáréval. Hasonló kivitelezésû a szószék is. A templom főterében ülőhelyként 45 sötétre pácolt, finoman megmunkált tölgyfapad szolgál. A templom körablakjaiban mozaik kirakással : Szent Margit,  Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Imre, Szent Gellért püspök
Valamint boldog Apor Vilmos püspök láthatók.
Az oldalfalakon 14 dombormű Krisztus keresztútját ábrázolja. A kóruson található a 14 regiszteres orgona, amelyet a budapesti Rieger Ottó műhelyében készítették. Beépítése után 1911-ben szentelte fel Vázsonyi József dunaszerdahelyi esperes plébános. Felújítására 1999-ben került sor.
    A templomnak öt harangja van. A legnagyobb a Wéber nevet viseli. 1936-ban öntötték, tömege 885 kg. A Szent László
harang 1983-ban lett felszentelve. A két középsõ közül az egyik 490 kg a másik 300 kg tömegű és 1984-ben szentelték fel. A lélekharang a legkisebb és a legöregebb harangja a templomnak, 1773-ban öntötték, tömege mindössze 75 kg.

Az új templom római katolikus plébánosai a következõk voltak:
Horváth József, Marczy József, Cseri István, Czuczor Menyhért, Hinn Danaszcén, Halász Gyula, Farkas Jenő ( pap -költő) és Kovács László, Bíróczi István, Mgr. Borka Iván, Mons. Szakál László János , Mgr.Parák László, Molnár Ernő, Mgr. Mahulányi József,

Jelenleg Mgr. Gál Péter és Mgr. Dobrý László plébánosok teljesítenek lelkipásztori szolgálatot.

Copyright (c) 2005 Nagy Albert.
Vissza a tartalomhoz