Plébánosok

Templomunk plébánosai

A nagymegyeri római katolikus templomban lelkipásztori szolgálatot teljesített plébánosok névjegyzéke.

In ADtu Komáromiensi, VADtu Komáromiensi.Antiqua Parochia. Matricae ab 1750 Ecclesia ad Stum Nicolaum Epp. Lingua hungarica, Patronus : Adelhais Com. Kálnoky, nupta Eleazaro Principi Sabran de Pontevés.

1.     1332 - 1337	Petrus, plebanus de Megyer
2.     1525 -	Gallus
3.     1561 - 1562	Chephy Ladislaus, Vicegerens
4.     1564 -	Michael
5.     1569 -	Casparus
6.     1634 -	Molitoris Paulus
7.     1640 apr.1 -	Völgyes Joannes
8.     1642 -	Ferencz Emericus
9.     1665 oct.9 - 1674	Hir Thomas
10.   1674 apr.24 - 1691 apr.10	Korody Jacobus
11.   1691 apr.24 - 1697 jun.	Rigó Stephanus
12.   1697 jun.11 - 1701	Györgyöy seu Gyöngyössy Michael
13.   1701 apr.25 - 1702 dec.10	Kebel Michael
14.   1703 jan.18 - 1703	Névery Paulus
15.   1703 mai.1 - 1710	Hidassy Joannes
16.   1710 jan.22 - 1710 mar.3	Oláh Bartholomaeus
17.   1716 aug.1 - 1719	Palásthy Martinus
18.   1719 mai.2 - 1730 jul.30	Károlyi Josephus
19.   1730 aug.12 - 1731	Passarovics Andreas
20.   1738 mar.8 - 1750	Boda Josephus
21.   1750 feb.18 - 1775 oct.30	Petresics Joannes
22.   1775 nov.30 - 1806 nov.24	Radiskovics Georgius
23.   1807 feb.6 - 1812 feb.28	Gianone Franciscus
24.   1812 feb.28 - 1824	Rigler Joannes
25.   1824 jul.6 - 1829 oct.19	Halácsy Aloysius
26.   1829 nov.8 - 1851 oct.22	Fehér Leopoldus
27.   1851 oct.22 - 1852 feb.2	Fehér Ferdinandus Admin.
28.   1852 jan.4 - 1877 mai.23	Majer Joannes
29.   1877 mai.23 - 1878 jul.31	Tremmer Ludovicus, int. Admin.
30.   1877 aug.1 - 1890	Ziegler Adalbertus, Notar. distr.

Horváth József
Szolgált - 1890 - 1909
Az új templom építésének kezdetén volt a város római katolikus plébánosa

HORVÁTH József (1849–1910) nagymegyeri plébános.

Marczy József

A mátyusföldi Hidaskürtön majd Esztergom-Vízivárosban volt káplán és 1909 ben került Nagymegyerre. Irányítása alatt fejeződtek be a javítási munkák az új templomon 1912- ben. Ugyan ebben az évben kinevezték a komáromi esperesi kerület tanfelügyelőjévé. Marczy József a 2.világháború befejezéséig volt városunk nagy tiszteletben álló esperes plébánosa.

Cseri István

A 2. világháború végén a lehető legnehezebb politikai korszakba lett a város plébánosa.A hontalanság évei alatt kiállt hívei mellett. Meglátogatta a politikai tilalom ellenére a Szudéta-területekre kitelepített megyerieket, hogy lelkivigaszt nyújtson számukra. Ezért a politikai hatalom urai igyekeztek tőle megszabadulni. 1948. október 12-én az utolsó Nagymegyerrõl kitelepített családokkal együtt el kellett hagynia az országot. A budapesti Kerepesi-úti temetőben van eltemetve. Sírját 1998-ban meglátogatta a nagymegyeri római katolikus hívek egy kisebb csoportja, Kovács László esperes plébános vezetésével. A síron egy kis emléktáblát helyeztek el.

Czuczor Menyhért

Szolgált - 1948 nov.1 - 1950 jun.15
Az ötvenes évek elején volt a városunk római katolikus plébánosa

Czuczor Menyhért (1913 – 1982?) Érsekújváron /Nové Zámky/ született. 1946­ tól plébános a következő helyeken: Nemeskosút /Košúty/, Nagymegyer /Veľký Meder/, Egyházasbást /Nová Bašta/, Csoltó /Čoltovo/, Pelsőc /Plešivec/, Komáromfüss /Trávnik/, Érsekújváron /Nové Zámky/ élt nyugdíjasként. 1950 után 6 évig papi-, és szerzetesi munkatáborokban él, egy évet a lipótvári /Leopoldov/ börtönben tölt, majd egy évet a szimői /Zemné/ plébánián, nagybátyjánál lakik. Ezután vállalhat plébániát.

Hinn Damaszcén
Szolgált - 1950 jun.15 - 1963 jun.30
Az ötvenes és a hatvanas években volt a városunk római katolikus plébánosa.

Hinn Damaszcén (1900 – 1973) Komáromban /Komárno/ született., 1949 – 1963 lelkész Nagymegyeren /Veľký Meder – Čalovo/, 1963 – 1973 nyugalomban Komáromban /Komárno/.

Halász Gyula
Szolgált - 1963 jul.1 - 1964 jan.31

Farkas Jenő pap költõ

1964-ben került Nagymegyerre ahol 1976-ig maradt. A pap-költő Szencen született 1922-ben. Itt éretségizett, majd a Hittudományi Főiskola befejezése után 1946-ban szentelték pappá. Nagymegyerre való kinevezése előtt Csicsón, Bajtán illetve Nagyabonyban volt plébános. A hatvanas évek közepén (1965) jelenik meg első verseskötete a Csendország, majd 1969 ben A valaki jár a nyomomban c. kötet. Már ezekben a kiadványokban megjelentek olyan versei, amelyek ihlető közege Nagymegyer volt. Nagymegyer után Albáron lett plébános. 1979. szeptember 18-án halt meg és Szencen van eltemetve.

Élete:

Farkas Jenő 1922. január 18-án született Szencen, alapiskolát helyben végezte, majd a pozsonyi gimnáziumban érettségizett, ahol magyar tanára az a Szalatnai Rezső volt, akinek emlékét később Tanúr úr című versében meg is örökítette. Tanulmányait Esztergomban folytatta a Hittudományi Főiskolán, s 1946-ban szentelték pappá. 1949 júliusa és 1952 augusztusa között Nádszegen szolgált káplánként, majd lelkészkedett Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, legtovább, 12 évig (1964 és 1976 között) Nagymegyeren, majd élete utolsó éveiben Albáron. Itt is halt meg alig 57 évesen 1979 szeptember 18-án. Első verse a Zászlónk című ifjúsági lapban jelent meg, de az ötvenes évek nem igazán kedveztek a papként működő fiatalember költői megnyilatkozásainak. Még akkor sem, ha Farkas soha nem politizált, igaz, a a kor kritikusai elsősorban ezt vetették a szemére. Elsősorban Mécs László volt hatással költői fejlődésére, de a kor katolikus alkotói közül Puszta Sándort, Harsányi Lajost és természetesen Sík Sándort is szívesen olvasta.

Kovács László

Kovács László esperes plébános - 1976 óta volt városunk plébánosa. 1952-ben született Kürtön, az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett. 1975-ben fejezte be tanulmányait a Pozsonyi Hittudományi Főiskolán és szentelték pappá, nem volt még 23 éves. Párkányban volt 9 hónapig káplán, majd 24 évesen Nagymegyer plébánosa lett. 25 éven keresztül volt e csallóközi kisváros lelkiatyja. Oldallagosan előbb Alistált, majd Ekecset is ellátta. A nagymegyeri plébánia lelki-szellemi központjává vált nemcsak a híveknek, de a járás papjainak is. Teológiai tudása hatalmas volt. Állandóan képezte magát és tudását tovább adta. Mint más a kalandregényt, ő olyan élvezettel olvasta a nehéz dogmatikai műveket. Előadott a hitoktatóképzőn, kisközösségi vezetőképzőn és még számos más helyen. Előbb a dunaszerdahelyi járás iskolaesperese, majd esperese lett. Számos egyházi és világi szervezetnek is tagja volt. Jelentős érdemei vannak abban, hogy a hetvenes évek második felében már rossz állapotban lévő plébánia illetve templom külső és belső renoválását biztosította. 1986-ban pedig új plébánia épült. A rendszerváltás után ő kezdeményezésére lett a templom második védőszentje Szent István. Mindezzel összefüggött a Szent István napi búcsú (ünnepségek) megtartása. 2000 júniusában tartotta ezüstmiséjét Nagymegyeren. 2001-ben lett áthelyezve Szőgyénbe ahol Jó Pásztor vasárnapján 2009.május 3-án visszaadta lelkét a Teremtőjének.

Bíróczi István

1942. február 6-án született Tardoskedden. Családja Csehországba történő deportálása miatt iskolai tanulmányait Moravská Trebován kezdte (1949), majd Tardoskedden folytatta. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1959). Tanulmányait Pozsonyban a Cirill és Metód Hittudományi Karon folytatta. 1964. augusztus 15-én szentelték pappá.

45. éves papi pályafutásának állomásai: - mint káplán: Léva 1964, Ipolyság, 1969, Komárom 1969; -mint plébános: Imely 1972, Vágtornóc 1973, Tallós 1982, Ipolyság 1992, Nagymegyer 2001, Nagykér 2008.

Bíróczi István 1978-tól volt a Nagyszombati Egyházmegye Liturgikus Bizottságának a tagja, 1987-1990-ben Pozsonyban a Cirill és Metód Hittudományi Karon az egyházi liturgikus zene lektora volt. Kutatási területe az egyházi zene és a vallásszociológa. Írásai különféle hazai lapokban jelennek meg. A Glória énekes imakönyv (1991) és egyéb liturgikus kiadványok lektora és egyházi cenzora, a Nagyszombati Érseki Hivatal fordítója, a Hómília – papok részére kézikönyv gyanánt negyedévenként kiadott szentbeszédek tárának szerkeztője (1990), valamint a Remény c. katolikus hetilap külső munkatársa.

1992-ben Ipolyságon megalapította a magyar tanítási nyelvû egyházi alapiskolát és 1994-ben a nyolcostályos egyházi gimnáziumot (Fegyverneki Ferenc egyházi nyolcéves gimnázium, Ipolyság). Ez lett Szlovákia legnagyob magyar egyházi iskolája, amiért Bíróczi István 2001-ben megkapta Ipolyság Város Díját. 1997-ben átépítette és felújíttatta a híres Ipolysági Kálváriát.

2001-től Nagymegyeren szolgált, mint esperes-plébános és kinevezett tagja a Szlovák Püspöki Koferencia mellett működő Országos Liturgikus Bizottságnak. A nagymegyeri Szent Miklós templomot 2003-ban újíttatta fel. 2006-ban a közkedvelt és keresett „Miatyánk“ imakönyv 21. kiadása szövegének teológiai rendezését végezte.

2008. júniusában távozott Nagykérre.

Felhasznált irodalom: Gágyor, J. A Tallósi egyház története. 2007.

Mgr. Borka Iván plébános
Szolgált 2008 júl.1 - 2010 jún.30

Mons. Szakál László János esperes plébános
Szolgát 2010 júl.1 - 2013 júl.1

Mgr. Parák László esperes plébános

Szolgát 2013 júl.1 - 2014 júl.1                     

 Mgr. Molnár Ernő káplán                                                             

    

Parochia Megyer in ADtu Comaromiensi occurrit in Statutis Capit. Strig. a. 1397. Péterffy, 1.c. - Visitatores a. 1561 et 1562 laudant ornatam et bene ordinatum ecclesiam. - Articulo 6.a. 1647. disponitur ut Evangelics templum in Magy-Megyer restituatur. Adhuc a. 1714. templum helveticae confessioni addicti possederunt. Modo quoque habent oratorium.